A Schrack Technik kínálatában a kapcsolószekrények széles választéka megtalálható: a kis lakáselosztóktól egészen a főelosztókig. Raktárról biztosítunk elosztókat 4000A-ig.
Elosztók egyszerű, gyors, szabványnak megfelelő tervezése: az elölnézeti és kapcsolási rajzok elkészítése mellett ellenőrizheti az elosztóberendezést melegedésre is az IEC TR 60890 előírásai szerint, továbbá dokumentálva kielégítheti az EN61439 (1600A-ig) előírásait.
A tokozatok és elosztó szekrények minden elektromos berendezés fontos részét képezik, függetlenül attól, hogy egyszerű lakáselosztóról vagy nagy ipari kapcsolóberendezésről van szó.
Szekrényeink széles körű felhasználást kínálnak az energiaelosztás minden területén. Annak érdekében, hogy le lehessen fedni a különböző alkalmazási területeket, természetesen szükség van különböző anyagokból készült tokozatokra és elosztó szekrényekre. Ezért az alkalmazástól függően a Schrack Technik festett vagy porszórt acéllemezből, műanyagból vagy rozsdamentes acélból készült szekrényeket kínál. A műanyag elosztók különösen alkalmasak kültéri alkalmazásokhoz, míg a rozsdamentes acél szekrényeket elsősorban gyógyszeripari és élelmiszerfeldolgozó vállalatoknál használják.
Egy elosztóberendezés megbízhatósága nem az alkalmazott készülékeknél kezdődik, hanem a tokozásnál. A nem megfelelően megválasztott tokozott elosztószekrény túlmelegedést, kondenzációt, mechanikai sérülést vagy akár érintésvédelmi kockázatot is okozhat. A kiválasztás során nem a méret az elsődleges kérdés, hanem az üzemi környezet, a beépített készülékek hőterhelése és a várható igénybevétel.
Speciális megoldások a különböző alkalmazásokhoz
Tokozott elosztószekrény alkalmazása akkor indokolt, ha:
A kiválasztás során a modulkapacitás mellett a valós terhelés, a sínrendszer terhelhetősége és a beépítési tartalék legalább ilyen fontos.
A tokozott elosztószekrény kiválasztása során az alábbi műszaki szempontok határozzák meg a döntést:
A döntés mindig a telepítési környezetből indul ki. Egy beltéri, lakossági elosztó más követelményrendszer szerint készül, mint egy ipari csarnokban elhelyezett főelosztó vagy egy kültéri mérőszekrény.
A műanyag és fém tokozás közötti választás nem esztétikai kérdés. Fém szekrény indokolt lehet nagyobb mechanikai igénybevétel, magasabb rövidzárlati igénybevétel vagy EMC-szempontok esetén. Műanyag tokozás előnye a korrózióállóság és a II. érintésvédelmi osztály egyszerűbb kialakítása.
Kültéri telepítésnél az UV-állóság, a tömítések minősége és a kondenzáció kezelése is meghatározó. Párás környezetben szükség lehet szellőzőelemre vagy fűtésre a páralecsapódás elkerülése érdekében.
A legtöbb esetben a túl kicsi szekrény kiválasztása jelent gondot. A névleges modulkapacitás önmagában nem elegendő adat: figyelembe kell venni a készülékek hőleadását, a tartalék helyigényt és a későbbi bővíthetőséget. A túlzsúfolt elosztóban romlik a hőelvezetés, ami a készülékek élettartamát csökkenti.
Szintén gyakori hiba az IP-védettség alulbecslése. Poros, párás vagy kültéri környezetben az IP20–IP30 kivitel nem biztosít megfelelő védelmet. A nem megfelelő tömítettség korrózióhoz, zárlathoz és üzemzavarhoz vezethet.
További kockázati pont a mechanikai igénybevétel. Ipari vagy közösségi térben az IK-állóság döntő szempont lehet. A nem megfelelő ütésállóságú burkolat sérülése érintésvédelmi problémát és üzembiztonsági kockázatot jelent.
A tokozás nem pusztán burkolat, hanem a villamos berendezés integráns része, amely befolyásolja a hőgazdálkodást, az érintésvédelmet és az üzembiztonságot. A megfelelő IP- és IK-védelem, a korrekt méretezés és a környezeti feltételekhez illesztett anyagválasztás csökkenti a meghibásodási kockázatot és növeli az élettartamot.
A Schrack Technik tokozatai és elosztószekrényei olyan rendszermegoldást kínálnak, ahol a moduláris kialakítás, a szabványos kompatibilitás és a dokumentált műszaki paraméterek támogatják a tervezői és kivitelezői döntést. A megfelelő kiválasztás azonban minden esetben a konkrét alkalmazási környezet elemzésével kezdődik.
A mérőhely kialakítása nem pusztán szolgáltatói megfelelőségi kérdés. A mérő- és installációs szekrény meghatározza a csatlakozási pont szerelhetőségét, bővíthetőségét és érintésvédelmi biztonságát is. A nem megfelelően kiválasztott szekrény a későbbi teljesítménybővítés, tarifa-váltás vagy napelemes csatlakozás során komoly átalakítási kényszert okozhat.
A Modul 2000 rendszer alkalmazása jellemzően ott indokolt, ahol a mérési pont és az elosztási funkció strukturált, szabványos és hosszú távon bővíthető kialakítást igényel.
A mérő- és installációs szekrény kiválasztásánál az alábbi szempontok a meghatározók:
A mérőhely a hálózati csatlakozási pont része, ezért a rövidzárlati igénybevétel és a csatlakozóvezetékek keresztmetszete is befolyásolja a szekrény kiválasztását. A sínrendszer és a rögzítési pontok kialakítása akkor megfelelő, ha a várható terhelés mellett is üzembiztos marad.
Kültéri telepítés esetén a megfelelő IP-védettség és az időjárásálló burkolat alapkövetelmény. Falon kívüli és falba süllyesztett kivitel esetén a rögzítési mód, a kábelbevezetés és a vízzárás kialakítása meghatározza az üzembiztonságot.
A mérőszekrény akkor működik hosszú távon problémamentesen, ha a hőterhelés, a csatlakozóvezetékek hajlítási sugara és a szerelési hozzáférés is tervezetten kerül kialakításra. A túl szűk kábelterek és a rendezetlen vezetékvezetés karbantartási és hibakeresési nehézségeket okoz.
A Modul 2000 mérő- és installációs szekrény olyan projektekben célszerű választás, ahol:
A moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy a mérőhely ne önálló dobozként, hanem a teljes elosztási koncepció részeként készüljön el. Ez különösen fontos akkor, ha a főelosztó, az almérők és a vezérelt áramkörök egy egységes szerelési logikát követnek.
Gyakori probléma a minimális helyigényre történő méretezés. A mérőhely mellé kerülő kismegszakítók, túlfeszültség-védelmi eszközök, vezérelt áramkörök vagy H-tarifás mérés helyigénye sok esetben utólag jelentkezik. Ha a szekrény nem moduláris felépítésű, a bővítés csak teljes cserével oldható meg.
Szintén visszatérő hiba a nem megfelelő plombálhatóság és elválasztás. A szolgáltatói és felhasználói tér funkcionális elkülönítése nemcsak előírás, hanem érintésvédelmi és felelősségi kérdés is.
Problémát okozhat továbbá a nem megfelelő mechanikai kialakítás kültéri telepítés esetén: az UV-terhelés, csapadék és hőingadozás hosszú távon a gyengébb minőségű burkolatok deformációjához vagy tömítetlenségéhez vezethet.
A mérő- és installációs szekrény nem elszigetelt termék, hanem a csatlakozási infrastruktúra kulcseleme. A megfelelő modulkapacitás, a szolgáltatói kompatibilitás és a jövőbeni bővíthetőség együtt határozza meg a jó választást.
A Schrack Technik Modul 2000 rendszere olyan strukturált megoldást kínál, amely a mérőhely kialakítását rendszerszinten kezeli. A döntés azonban minden esetben a konkrét telepítési környezet, a szolgáltatói előírások és a várható terhelési igények elemzésén alapul.
Egy lakáselosztó kiválasztása ma már nem merül ki néhány kismegszakító elhelyezésében. A megnövekedett áramköri szám, a kötelező túlfeszültség-védelem, az áram-védőkapcsolók alkalmazása és az okosotthon-eszközök megjelenése jelentősen növeli a helyigényt és a hőterhelést. A nem megfelelően méretezett elosztó túlzsúfolttá válik, romlik a hőelvezetés és a későbbi bővítés csak bontással oldható meg.
A döntés ezért nem esztétikai, hanem műszaki kérdés: mekkora modulkapacitásra, milyen érintésvédelmi kialakításra és milyen telepítési módra van szükség.
Kiselosztó alkalmazása akkor szükséges, ha egy épületrészt vagy külön funkciót (garázs, műhely, melléképület) önállóan kell leválasztani. Ilyenkor a betáplálási teljesítmény, a várható rövidzárlati áram és a helyi érintésvédelmi kialakítás határozza meg a szükséges kivitel típusát.
Nem elegendő pusztán a modulszám alapján dönteni: a sínrendszer terhelhetősége, a csatlakozási keresztmetszet és a mechanikai rögzítés is a kiválasztás része.
A lakáselosztó, médiaelosztó vagy kiselosztó kiválasztásakor az alábbi paraméterek meghatározók:
– modulkapacitás és bővítési tartalék
– falon kívüli vagy süllyesztett kivitel, falvastagság és szerelési tér
– érintésvédelmi osztály és védővezető csatlakoztatási lehetőség
– IP-védettség a telepítési környezet szerint
– hőtechnikai viszonyok, különösen több áram-védőkapcsoló és SPD esetén
A hőtermelés nem elméleti kérdés: több pólusú készülékek és túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazásakor a belső hőmérséklet emelkedése befolyásolja az élettartamot és a megbízhatóságot. A megfelelő méret és szellőzési kialakítás ezért közvetlen üzembiztonsági tényező.
A médiaelosztó akkor indokolt, ha a lakáson belüli adat- és kommunikációs hálózat központi, rendezett csomópontot igényel. Itt nemcsak a patch panelek és aktív eszközök helyigényét kell figyelembe venni, hanem a kisfeszültségű tápellátás biztonságos elhelyezését, a hőtermelő aktív eszközök szellőzését, illetve a megfelelő kábelhajlítási sugarat és áttekinthető szerelhetőséget. A gyengeáramú rendszer stabilitása nagymértékben függ a rendezett és elektromágnesesen zavarmentes kialakítástól.
Lakáselosztóknál visszatérő probléma a minimális modulszámra történő tervezés. A kötelező áram-védőkapcsolók, túlfeszültség-levezetők és külön áramkörök (klíma, indukciós főzőlap, hőszivattyú, elektromos autó töltés előkészítése) gyorsan kitöltik a rendelkezésre álló helyet. Tartalék modulhely hiányában a rendszer nem bővíthető üzembiztosan.
Gyakori hiba a nem megfelelő IP-védettség kiválasztása is. Lakótérben az IP30 körüli védelem általában elegendő, de garázsban, tárolóban vagy párás környezetben magasabb védettség indokolt lehet.
Média- és kommunikációs elosztóknál külön kockázat a gyengeáramú és erősáramú rendszerek nem megfelelő elválasztása. A strukturált hálózat, koaxiális elosztás vagy router elhelyezése akkor működik stabilan, ha a kábelvezetés és a fizikai szeparáció tervezetten történik.
A lakáselosztó és médiaelosztó ma már az épületvillamosság központi eleme. A megfelelő modulkapacitás, az átgondolt áramköri struktúra és a környezethez illesztett IP-védelem csökkenti az átalakítási igényt és növeli az üzembiztonságot.
A Schrack Technik lakáselosztó, média- és kiselosztó megoldásai olyan rendszerben illeszthetők az installációba, ahol a bővíthetőség, a szabványos szerelhetőség és az átlátható kialakítás támogatja a tervező és kivitelező munkáját. A megfelelő választás minden esetben a terhelési igények és a telepítési környezet reális felmérésével kezdődik.