A sorbaépíthető vezérlő és kapcsoló készülék elemek közé tartoznak a távvezérlésű kapcsolók/ impulzuskapcsolók, a lépcsőházi késleltetett villanykapcsolók, időzítők, sorbaépíthető relék és mágneskapcsolók, vezérlő relék, a hálózat- és berendezésvédelem, a vezérlők és jelzőkészülékek, csengőtranszformátorok, sorbaépíthető transzformátorok, redőny vezérlők és sorbaépíthető dimmerek. A vezérlő és kapcsoló elemek elválaszthatatlan részét képezik a legmodernebb elektromos berendezések telepítésének.
Előnyök és jellemzők
- Távvezérlésű kapcsolók eltérő üzemi feszültséggel
- Lépcsőházi késleltetett kapcsolók előzetes figyelmeztetéssel vagy anélkül
- Analóg és digitális időzítők
- Vezérlők lámpákhoz és redőnyökhöz
- Csengőtranszformátorok és sorbaépíthető transzformátorok biztonsági lekapcsolással
A Schrack Design segítségével egyszerűen, gyorsan és a szabványnak megfelelő elosztóberendezést tervezhet.
Az elölnézeti és kapcsolási rajzok elkészítése mellett ellenőrizheti az elosztóberendezést melegedésre is az IEC TR 60890 előírásai szerint, továbbá dokumentálva kielégítheti az EN61439 (1600A-ig) előírásait
Schrack Design letöltése
Sorbaépíthető vezérlő- és kapcsolókészülékeknél a hibák többsége nem a beépítés pillanatában látszik, hanem üzem közben jelentkezik. Tipikus probléma a rosszul megválasztott kapcsolási funkció, az alulméretezett érintkező, a nem megfelelő vezérlőfeszültség, a túlterhelt DIN-sínes elosztó vagy az, ha egy kapcsolókészüléket leválasztási feladatra használnak ott, ahol erre külön erre alkalmas készülék szükséges.
A sorbaépíthető vezérlő- és kapcsolókészülékek kiválasztásánál ezért nem elegendő a névleges áramot figyelni. A kapcsolási feladat, a terhelés jellege, a pólusszám, a vezérlőfeszültség, az elosztó hőterhelése, a kapcsolási gyakoriság és a beépítési környezet együtt határozza meg, hogy a megoldás hosszú távon üzembiztos lesz-e.
Akkor, ha a vezérlési vagy kapcsolási feladatot elosztószekrényben, DIN-sínen, áttekinthetően és karbantartható módon kell megoldani. Ilyen lehet például világítási körök kapcsolása, központi vezérlés, lépcsőházi időzítés, impulzusvezérlés, relés illesztés, mágneskapcsolós teljesítménykapcsolás vagy redőnyvezérlés.
A leggyakoribb hiba, hogy a készüléket csak a névleges áram alapján választják ki. Egy ki-bekapcsoló, egy relé, egy impulzuskapcsoló és egy mágneskapcsoló nem ugyanarra a terhelési és kapcsolási igénybevételre készül, még akkor sem, ha az adattáblán hasonló áramérték szerepel.
A ki-bekapcsoló üzemi kapcsolásra való. Akkor megfelelő választás, ha egy áramkört kézzel kell be- vagy kikapcsolni az elosztóban. Ilyen lehet például egy világítási kör, egy kisebb fogyasztói csoport vagy egy segédáramkör kézi működtetése.
Leválasztási feladatra viszont leválasztó főkapcsolót kell alkalmazni. Itt nemcsak az számít, hogy a készülék megszakítja az áramkört, hanem az is, hogy a nyitott érintkezők távolsága és a készülék kialakítása megfeleljen a leválasztással szembeni követelményeknek. Ez karbantartásnál, hibakeresésnél és üzembiztonsági szempontból lényeges.
Egyszerű kapcsoló akkor nem elegendő, ha a kapcsolt terhelés nagy bekapcsolási árammal jár, gyakran kapcsol, motoros jellegű, vagy automatizált vezérlés része. Ilyenkor a terhelés jellege dönt: ohmos, induktív, kapacitív, világítási vagy motoros fogyasztó más-más igénybevételt jelent az érintkezők számára.
Ha például egy világítási vagy motoros kört nem megfelelő kapcsolókészülékkel működtetnek, az érintkezők gyorsabban kopnak, a készülék melegedhet, a kapcsolás bizonytalanná válhat. Ilyen esetekben mágneskapcsoló, relé vagy speciális vezérlőkészülék alkalmazása indokolt.
Mágneskapcsoló akkor indokolt, ha a fogyasztót nem közvetlenül kézi kapcsolóval, hanem vezérlőjellel kell működtetni. Ez gyakori világítási csoportoknál, fűtési vagy szellőztetési köröknél, motoros fogyasztóknál és központi vezérléseknél.
A mágneskapcsoló kiválasztásánál a legfontosabb szempontok:
- a terhelés típusa és alkalmazási kategóriája,
- a névleges üzemi áram és a bekapcsolási áram,
- a tekercsfeszültség,
- a pólusszám,
- a kapcsolási gyakoriság,
- az elosztóban keletkező hőterhelés.
Lakó- vagy irodaépületekben a zajszint is szempont lehet, különösen akkor, ha a mágneskapcsoló tartósan behúzott állapotban üzemel. Ilyen környezetben csökkentett zajú megoldás választása indokolt.
Impulzuskapcsoló akkor célszerű, ha egy világítási kört több nyomógombról kell vezérelni. A nyomógomb csak vezérlőjelet ad, a tényleges kapcsolás az elosztóban történik. Ez áttekinthetőbb és bővíthetőbb megoldást ad, mint a hagyományos váltó- és keresztkapcsolós kialakítás, különösen több kezelési hely esetén.
A kivitelezési hibák gyakran a nyomógomboknál jelennek meg. Glimmlámpás vagy LED-es jelzőfényes nyomógomboknál kis szivárgó áram léphet fel, amely zavarhatja az impulzuskapcsoló működését. Ilyenkor kompenzációra vagy a kapcsolási kialakítás módosítására lehet szükség.
Relé akkor szükséges, ha egy vezérlőjelet másik áramkör kapcsolására kell használni, vagy ha a vezérlés és a kapcsolt kör funkcionális elválasztása szükséges. Tipikus alkalmazás a jelillesztés, vezérlőáramkörök kapcsolása, épületautomatizálási jelek továbbítása vagy kisebb terhelések működtetése.
A relét nem szabad általános teljesítménykapcsolóként kezelni. Ha a fogyasztó bekapcsolási árama magas, vagy a kapcsolási gyakoriság nagy, akkor a relé érintkezője túlterhelődhet. Ilyenkor nagyobb kapcsolási képességű relé vagy mágneskapcsoló alkalmazása szükséges.
Lépcsőházi automatánál az időtartomány, a vezetékezési rendszer, a nyomógombok száma és típusa, valamint a kapcsolt terhelés határozza meg a megfelelő készüléket. Nem mindegy, hogy 3 vagy 4 vezetős rendszerben kell működnie, és az sem, hogy hagyományos vagy jelzőfényes nyomógombok kerülnek a körbe.
Gyakori hiba, hogy a meglévő vezetékezést nem ellenőrzik a készülék kiválasztása előtt. Ilyenkor a bekötés ugyan fizikailag elkészülhet, de a működés nem lesz üzembiztos: a világítás nem kapcsol le, nem indul az időzítés, vagy a nyomógombok visszajelzése zavarja a vezérlést.
A sorbaépíthető készülékek jellemzően elosztószekrénybe kerülnek, ezért a készülék védettsége önmagában nem elegendő információ. Az elosztószekrény kialakítása, a fedél, a szerelési mód és a környezeti viszonyok együtt határozzák meg a végleges IP-védettséget.
Sűrűn beépített elosztókban a hőterhelés különösen fontos. Mágneskapcsolók, relék, dimmerek és időzítők esetén a veszteségi teljesítmény, a tartós üzem, a kapcsolási gyakoriság és a szellőzés hatással van az élettartamra. Ha az elosztóban nincs elegendő hely vagy hőelvezetés, a készülékek üzemi hőmérséklete megnőhet, ami csökkentheti az üzembiztonságot.
Dimmereknél a terhelés típusa a döntő. Nem minden dimmer alkalmas minden fényforráshoz vagy tápegységhez. Más készülék szükséges ohmos, induktív vagy kapacitív jellegű terheléshez, és különösen LED-es világításnál kell ellenőrizni a kompatibilitást.
Tipikus hiba, hogy a dimmert csak a teljesítmény alapján választják ki. A túl kicsi minimális terhelés, a nem megfelelő LED-meghajtó vagy a hibás terheléstípus villogást, zajt, túlmelegedést vagy bizonytalan szabályzást okozhat.
Redőnyvezérlésnél nemcsak a motor működtetése számít, hanem az irányváltás biztonságos kezelése is. A fel és le irány egyidejű vezérlése motorhibát okozhat, ezért a vezérlésnek ki kell zárnia a hibás parancsokat, és biztosítania kell az irányváltások közötti megfelelő szünetet.
Központi vezérlésnél további szempont a helyi és központi parancsok prioritása. Ha ez nincs átgondolva, a rendszer kiszámíthatatlanul működhet, különösen több redőnymotor vagy csoportvezérlés esetén.
A kiválasztás nem a cikkszámmal kezdődik, hanem a kapcsolási feladattal. Először azt kell tisztázni, hogy üzemi kapcsolásra, leválasztásra, időzítésre, impulzusvezérlésre, relés illesztésre, mágneskapcsolós kapcsolásra vagy speciális vezérlésre van szükség.
Ezután következnek a műszaki paraméterek: terhelés jellege, névleges és bekapcsolási áram, vezérlőfeszültség, pólusszám, érintkezőkiosztás, kapcsolási gyakoriság, IP-védettség, hőterhelés és a rendelkezésre álló hely az elosztóban.
A sorbaépíthető vezérlő- és kapcsolókészülékek akkor adnak üzembiztos megoldást, ha a kiválasztás a kapcsolási feladatból indul ki, nem pusztán a névleges áramértékből. A megfelelő készüléktípus, vezérlőfeszültség, érintkezőkiosztás, terhelhetőség, IP-védettség és beépítési környezet együtt határozza meg, hogy az elosztó hosszú távon biztonságosan és átláthatóan működjön.
A Schrack Technik sorbaépíthető vezérlő- és kapcsolókészülékei az egyszerű kézi kapcsolástól a relés illesztésen, impulzusvezérlésen és lépcsőházi automatizáláson át a mágneskapcsolós és redőnyvezérlési feladatokig egységes elosztói megoldások kialakítását támogatják.
