Tartalékvilágítás, szünetmentes berendezés

Egy épület tartalékvilágítási rendszere akkor tekinthető megfelelőnek, ha feszültségkimaradás esetén azonnal és a teljes előírt időtartam alatt biztosítja a menekülési útvonalak, kijáratok és biztonsági berendezések megvilágítását. 

A tervezési hiba jellemzően nem egy adott lámpatest kiválasztásánál jelentkezik, hanem a rendszerlogika hiányánál: nem megfelelő fényeloszlás, hibás szerelési magasság, alulméretezett áthidalási idő vagy a környezeti igénybevételhez nem illesztett IP-védettség okoz szabványi nem megfelelést. 

A döntés alapja minden esetben az, hogy az adott létesítmény milyen kockázati kategóriába tartozik, és milyen üzembiztonsági szintet kell teljesítenie.

A tartalékvilágítás, azaz a biztonsági világítás és a kijáratjelző rendszerek együttese vészhelyzet esetén biztosítja az épület biztonságos elhagyását. Ide tartoznak:

• a menekülési útvonalak megvilágítását biztosító biztonsági lámpatestek,
• az ISO 7010 szerinti zöld piktogrammal ellátott kijáratjelző irányfények,
• a kiemelt pontok (pl. tűzoltó készülék, elsősegélynyújtó hely) célzott megvilágítása.

A funkció nem csupán tájékozódási segítség, hanem a pánik megelőzésének eszköze is. A szabvány által előírt luxértékek (például a menekülési útvonal tengelyében biztosítandó megvilágítás vagy a biztonsági berendezések 5 lx értéke) csak akkor teljesülnek, ha a fényeloszlás, a szerelési magasság és a lámpatávolság összhangban van.

4 méter feletti belmagasság esetén a nem megfelelő optika alkalmazása különösen gyorsan vezet alultervezett luxszinthez vagy indokolatlanul magas lámpaszámhoz.

Az IL, EE és EA lámpatestek esetében a döntés egyik kulcspontja a megfelelő optika kiválasztása. A cserélhető lencserendszer lehetővé teszi, hogy az adott térhez illesztett fényeloszlással dolgozzunk.

A választást a tér geometriája és a szerelési magasság határozza meg:

• körszimmetrikus optika: nagyobb, nyílt terekhez,
• folyosói lencse: hosszú, egyenes menekülési útvonalakhoz, akár 24 m lámpatávolsággal,
• spot lencse: nagy szerelési magasság esetén, például ipari csarnokban,
• aszimmetrikus optika: falra szerelt biztonsági berendezések célzott megvilágítására.

A tipikus hiba az, amikor a lámpatest típusa megfelelő, de az optika nem illeszkedik az alkalmazási környezethez. Ilyenkor a rendszer papíron megfelel, a valós luxeloszlás azonban nem teljesíti a követelményeket.

A működési elv minden esetben azonos: normál üzemben hálózati betáplálásról működnek a lámpatestek, feszültségkimaradáskor pedig akkumulátorról biztosítják az előírt áthidalási időt.

Saját akkumulátoros lámpatestek esetén minden egység önálló energiaforrással rendelkezik. Ez a megoldás kisebb vagy tagolt létesítményekben egyszerűbb kivitelezést jelent, ugyanakkor nagy darabszám esetén a karbantartás szétosztott.

Központi akkumulátoros rendszernél az energiaellátás egy tartalékvilágítási központból történik. A központ kijelzőjén ellenőrizhető az üzemállapot, az áramköri hiba, a lámpatestek állapota vagy a hálózati feszültség. Nagyobb épületeknél az egypontos felügyelet átláthatóbb üzemeltetést biztosít.

A döntést a kábelezési struktúra, az áramkörfelügyelet igénye, a redundancia követelménye és a karbantartási stratégia határozza meg.

A hőmérséklet közvetlenül befolyásolja az akkumulátor élettartamát. Épp ezért bizonyos Schrack Technik lámpák akár -20 °C-ig alkalmazhatók, míg az egyes típusok IP20 védettséggel elsősorban beltéri, védett környezetbe készülnek.

A hőmérsékleti tartomány túllépése az akkumulátor kapacitásának csökkenését és a névleges áthidalási idő lerövidülését okozza. A környezeti igénybevétel figyelmen kívül hagyása az egyik leggyakoribb, hosszú távon jelentkező meghibásodási ok.